2010. április 12., hétfő

Nosztalgia

Ma van 1 éve annak, hogy Matyistól becsomagoltunk és elrepültünk Hollandiába, ahová azóta is visszavágyom.
Sokat gondolkodtam már azon, hogy miért vagyok úgy oda Hollandiáért, hiszen korábban a rengeteg jövőbeli úticéljaim között nem is igen szerepelt, egyszerűen csak adódott ez a lehetőség, és kihasználtuk. Azóta nagy a szerelem.
Valamiért mindig úgy gondolok arra az országra, mint a béke szigete... ahol mindenki mosolyog, segítőkész és boldog. Ahol délután 4-5 körül az emberek a szép, napos teraszukon ücsörögnek, olvasgatnak, iszogatnak, beszélgetnek, és gyönyörködnek a csatornákban.
Csodálatos 3 hetet töltöttünk ott, és rengeteg mindent láttunk. Szerencsénkre épp a tulipánvirágzás idején voltunk ott, így a sokmindenmás mellett a leggyönyörűbbek talán mégis a virágzó tulipánföldek voltak.
Tudom, hogy egész más valahol csak turistáskodni, félig-meddig nyaralni, mint ott élni és dolgozni. Tudom, hogy az ott élő embereknek is vannak gondjaik, hogy a dolgos hétköznapok ott is éppolyan szürkék mint itt, hogy ott is vannak léhűtők, szemetelők, falrafirkálók... mégis... annyira jó lenne még visszamenni... feltöltődni...olyan sok mindent nem láttunk még...
Hátha egyszer még...
Nemmellesleg Mileket is onnan hoztuk haza... szóval nemhiába szívem csücske Hollandia:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése