2011. december 2., péntek

Nyilván jel

Érdekes, hogy amikor kitalálunk valamit, hogy hová lenne jó elmenni, és még ha csak abszolút álmodozás szinten van is a dolog, akkor úton útfélen belebotlok az adott városba. Így van ez már egy ideje Rómával, ahová persze egyszer úgyis elmegyünk, lehetőleg tavasszal vagy ősszel.
És így van most Barcelonával is. Feri már volt néhányszor nem ott, hanem mellette céges ügyben, és mivel én már régen szerettem volna oda menni, csak ő nem akart annyira, most hogy így alakult jó lenne vele menni egy időre. Lehet hogy januárban lesz is erre lehetőség, de ez csak akkor lesz biztos, ha már a bőröndjeinkkel valahol ott leszünk a spanyoloknál, egész addig még bármi lehet.
De a múltkor tökvéletlenül találtam egy jó kis írást a neten, aztán a facebook-on is volt már egy képsorozat Barcelonáról, egyszer a tévén szörfözve is belebotlottam egy műsorba. Szóval nem lehet ez véletlen!!! Nyilván így üzennek nekem az égiek:) Persze reálisabb magyarázat az, hogy nyitottabb vagyok most Barcelonára, és ezért hamarabb megakad a szemem egy róla szóló cikken, videón, képen, mint mondjuk egy Stockholmról szólón, pedig oda is szívesen mennék.

De azt is nagyon szeretem, amikor egy olyan helyet vélek felfedezni egy filmben, ahol már jártunk. Onnantól kezdve sokkal közelebb érzem magamhoz az egész filmet. Pl. több Piedone film is Nápolyban játszódik, és olyan jó kiszúrni az ismerős helyeket, tudni hogy mi van jobbra-balra.
Tegnap pedig a Dunán az Angyalbőrben című sorozat egyik része ment, és kapcsolgatás közben egy másodperc alatt kiszúrtam, hogy a forgatási helyszín az egri csillagokos vármakett volt, ahol a múlt hétvégén jártunk éppen.

És hogy hová is akartam kilyukadni, azt el is felejtettem....




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése