Luxus?

Minden hétvégén, amikor a bevásárlásból jövünk hazafelé felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon miért fizetünk MINDEN héten annyit, amennyit...sokat. Holott egyáltalán nem élünk luxusban, egyáltalán nem veszünk hiperszuper márkás cuccokat, sőt... az évek során egyre több tescogazdaságos termék landol a kosarunkban, és mégis... Mindig van mire fogni, hogy miért lett a végösszeg, annyi amennyi. Most pelust vettünk, most húst, most tejet sok kartonnal, stb...
Végigböngésztük a blokkot. Igazából tényleg csak olyan dolgok voltak rajta, amik szerintünk nem luxus cikkek, vagy nem kéne, hogy azok legyenek, pl. gyümölcs, saláták, sajt, rozskenyér, kefír, joghurt.
Felmerül a kérdés, hogy hol húzzuk meg a határt a luxus és a nemluxus között. a listánkról az én kalácsomat, és a Feri ruccoláját ítéltük luxusnak. De hát ennyi luxus csak jár nekünk, ha már úgysem költünk semmi másra.
Igen, törekszünk az egészséges életre, hosszú távon mindenképpen megéri. Szóval nem fogunk csak azért fehérkenyeret enni, mert az olcsóbb.
De akkor hol a megoldás? Még nem tudom.
Arra mondjuk kíváncsi vagyok, hogy mennyire fog megváltozni a vásárlási szokásunk, ha visszatérünk a normális kerékvágásba, vagyis én is megint dolgozni fogok, a gyerekek meg ovisok-iskolások lesznek.