2020. január 17., péntek

#5 #6 #7

#5 Az az volt, amikor Marci jött, és mutatta, kérdezte, hogy jól írta-e be a kertészkedős játékába a nevét. És jól. Mostanra ért be nála a fél év iskola, és minden nap meggyönyörködtet valamivel. Remélem, ha lemegy a nagyokkal a felvételi hercehurca, akkor kicsit nagyon türelemmel és odafigyeléssel fogunk tudni felé is fordulni, mert olyan varázslatos dolog ez, amikor egy kisember egyszer csak rendszert tesz a káoszban, és hiphop megtanul írni és olvasni. Hát nem? 


#6 Kép nélkül. Az új csodaszép zöld hipermeleg kabátomban mentem a suliba a gyerekekért. Ó micsoda boldogság, ha az embernek van egy jó meleg kabátja télvíz idején. 

#7 Újabb Marciság, de most könyves. Nem tudom leírni szavakkal azt a melegséget a szívemben, amit akkor érzek, amikor azt látom, hogy Marci levesz egy könyvet a polcról, és OLVASSA. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése