2013. augusztus 27., kedd

Háziorvosi rendelőben

A múlt héten elmentem a háziorvosomhoz, hogy végre kérjek tőle papírt a jogosítványomhoz. Nem járok sűrűn, betegség miatt talán még egyszer sem voltam nála. A belvárosban rendel, gondolom emiatt is leginkább az idős emberek teszik ki a betegköré, de a tehetősebb fajtából. Én legalábbis mindig csak öregekkel szoktam nála találkozni. Ebből kifolyólag a szokásos ezt szedem, itt fáj, ott hasogat, na most mondja meg tipusú beszélgetésekre fel vagyok készülve, és arra is, hogy bár csak 1 ember van előttem, mégis legalább egy órát töltök ott, mert a néni/bácsi a fától kezdi el mondani, hogy neki éppen mi a baja, és hogy nem az agyógyszer hanem ez, satarasatara... ráadásul a dokinő is vevő ezekre a pletyózásokra, szóval ó vaskos könyvvel szoktam érkezni, és általában kizárom a külvilágot. 

De most. Hát most valami olyat hallottam!!!!!

A néni már kifelé jön a rendelőből, ahová nagyon sietősen kellett bemennie, amíg várakoznia kellett, de aztán már ráér megállni a kicsi előszobában beszélgetni az asszisztensnővel. Tipikusan az a felsőbbosztálybeli néni, szépen megcsinált frizura, könnyű nyári kiskosztüm, lila, virágos. 
Elsorolja az asszisztensnek is, hogy neki mi minden baja van, és azt is, hogy most mit beszélt a doktornővel. 
Egyszer csak erre leszek figyelmes. Meséli a néni:

- Tudja Erszikém, a lányom meg el akar küldeni valami agyi kivizsgálásra. Merthogy képzelje el, Erzsikém!!!! Tudja, a lakás, ahol lakom, na azt régen egy bácsi lakta, de már régen meghalt szegény. Aztán a múltkor nézem a tévét, aztán egyszer csak azt látom, hogy ott áll az erkélyajtó mellett, az ablaknál. Félrenézek, vissza, még mindig ott áll. Aztán egyszer csak eltűnt. 
(Erzsike hitetlenkedik.)
Aztán pár nap múlva megint az történt, hogy tudja volt nekem egy nagyon jó barátom, együtt is laktunk 2 évig, a Józsi. Ő is meghalt már szegény. Na jövök be a konyhából, erre látom, hogy Józsi fenn ül a szekrény tetején és lóbálja a lábát. Kérdem is tőle, hogy te meg mit keresel itt Józsi. De nem válaszolt, csak lóbálta a lábát. Aztán ő is eltűnt. 
(Erzsike újfent hitetlenkedik)
Na mikor el ezt elmeséltem a lányomnak, az teljesen megrémült, hogy megbolondultam, és el akart küldeni kivizsgálásra. Mondtam neki, hogy nem megyek, nincs énnekem semmi bajom. Na de csak erősködött, hogy ez így nem maradhat. 
Hát tudja mit csináltam?
(Erzsike nem tudta.)
Hát fogtam magam, és elmentem ahhoz a nemértettemkihez, tudja, aki a tévében is szokott rendelni délben. Elmondtam neki, hogy mi van. (itt nem értettem pár dolgot)
.....

Mondta is nekem, hogy nem csoda, hogy ilyeneket látok, mert hogy 2 rontás is van rajtam. Most mondja meg Erzsike, 2 rontás!!!! Hát csoda-e hogy rosszul érzem magamat???? Hát nem csoda!!!! Nem???? 
De mondta ez az xy hogy ezt a 2 rontást ő most leveszi, és akkor majd jobb lesz. Merthogy a rontás miatt látom a halottakat.
- De lehet ám, hogy a nyaki porcmeszesedés miatt van ez, meg amit arra szed gyógyszert! Annak lehetnek ilyen halucinogén mellékhatásai. - mondja Erzsike
- Hát igen, most a doktornő is ezt mondta, el is küldött a kórházba kivizsgálásra.
Na de a rontás!!!! Hát azt csak le kellett venni rólam! Az nem maradhatott rajtam! Hát nem, Erzsike????
- Hát maga tudja! Mennyit kért magától ezért a rontáslevételért?
- Hát nem keveset, gondolhatja, nem keveset. 7ezer forintot.
- Legközelebb ide jöjjön a doktornőhöz, ne ahhoz a sámánhoz!
.....

(lényegtelen pár mondat búcsúzóul)

- Viszont látásra, Erzsike!


Hát ilyen is van. Sosem hittem, hogy vannak emberek, akik az ilyen telefonos csodatevőket felhívják, de hogy még olyanok is vannak, akik el is mennek hozzá személyesen!!!! Nekem ez teljesen új.
Remélem a néninek valóban ez a nyaki kopás okozza a panaszait, és ha kigyógyítani ebből nem is tudják, gondolom, de valahogy sikerült stabilizálni az állapotát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése