2012. március 22., csütörtök

Munkanélkül

Most már tuti, hogy a cég, ahol dolgoztam és aki papíron még mindig a munkaadóm, jogutód nélkül megszűnik. 
Már január elején tudtam/tudtunk arról, hogy valószínű ez lesz, de akkor még elhintették, hogy hátha mégsem, és hátha jogutóddal szűnik meg, de most kaptam az emailt, hogy nem. Kész, vége. 
Igazából nem ért nagy meglepetésként. Már akkor is nagy szarban voltak, amikor eljöttem gyereketnevelni. Részben ezért is választottam akkor az anyaságot, abban bízva, hogy mire visszamegyek, (akkor 4 év volt tervben), addigra talán rendeződnek majd a dolgok. Aztán évek óta mindig csak a panaszt hallottam. Meg olyan változtatásokat, amiknek igazából csak formai értelme van, gyakorlati igazából semmi. Szóval nem volt ez a lépés meglepő.
Mégis.
Mégis szomorú vagyok, mert ez volt az első munkahelyem. És még ha nem is az az istenlába kategóriájú volt, de azért mégiscsak egész jól kerestem, (a 4 és fél évvel ezelőtti fizetésem még ma is megállná a helyét, pláne ha más multihoz hasonlítom), szerettem a munkámat, és bár volt egyszer egy nagy váltás a kollégáimat illetően, de az újak is nagyon jó fejek voltak. A felsővezetésről nem ejtenék szót, de a közvetlen főnökömmel is nagy szerencsém volt, mert iszonyat emberséges és főnöknekvaló volt, és szakmailag is támadhatatlan. Szóval nem gondolom, hogy még egyszer sikerül egy ilyen főnököt kifognom.
Persze 3 gyerekkel majd nyilván annak is roppantmód fogok örülni, ha egyáltalán találok új munkát, nemhogy még azon sopánkodjak majd hogy milyen a főnökség és milyenek a kollegák. Nincsenek illúzióim. És bár mindig benne volt a pakliban, hogy ha majd visszatérek a munkába, akkor nem oda megyek vissza, de legalábbis szétnézek előtte a piacon, azért mégiscsak az lett volna a lehető legegyszerűbb megoldás, ha oda megyek vissza, ahol valamennyire már ismernek, és én is kicsit otthonosabban mozgok, mint egy teljesen új környezetben. 
De hát ezt már nem én döntöm el.
A legcikibb viszont most az az egészben, hogy ebben a formában viszont igencsak veszélyben van a tgyásom és a gyedem is, mivel a munkaviszonyom az a cég megszűnésével egyidejűleg fog végérvényesen megszűnni, és ha az a szülés előtt több mint 42 nappal korábban fog megtörténni, akkor ezt bebuktam. Márpedig nehezen tudom elképzelni, hogy még hónapokig húznák  a dolgot.
De ennek majd még pontosan utánanézek/kérdezek. 
Mindenesetre ha van köztetek munkajogász, vagy olyan, aki járt már hasonló cipőben, akkor szívesen veszek mindenféle jogi tanácsot.

6 megjegyzés:

  1. Munkajogász nem vagyok, tb-ben is csak annyira járatos, amennyire a 3 szülés járatossá tett. Ami kicsit gonosz ötlet, de hátha megvalósítható: ha táppénzre mennél szülésig? Kérdezz rá, hogy ez esetben lehetséges-e...

    VálaszTörlés
  2. Ma voltam bent, és azt mondják, hogy a pénzügy októberig van, ami azt jelenti hogy papíron legalább addig él még a cég is, ami nekem bőven jó, ha a pénzügyeket nézem. Lelkileg viszont nagyon rossz volt látni, ahogy mindent szednek szét....
    Táppénzre is csak addig mehetnék, amíg a cég létezik, úgyhogy ha korábban megszűnne, mint ahogy szülnék, akkor úgyis ugyanott lennék.

    VálaszTörlés
  3. Akkor teljes biztonságban vagy tgyás és gyed ügyileg. :) Ha a szülés előtt 28 (vagy 42, nem tudom) nappal jogutód nélkül megszűnik a cég (azaz törlik a cégjegyzékből - és hivatalosan ez számít megszűnésnek - csakis akkor nem jár tgyás, csak gyes.
    Nálam ugyanez volt a helyzet majdnem, Zalánnal a pocakban, januárban jött a levél, hogy indul a csődeljárás, aztán ez átfordult felszámolásiba és még ma is tart. :((

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, most úgy néz ki, hogy tgyás szempontból rendben lesz a dolog.
      Aztán az már más tészta, hogy egy élmény lesz majd munkát keresni 3 gyerekkel....

      Törlés
  4. Az azért még odébb lesz. :) Egyébként igen, már két gyerekkel is az lesz nekem is. :) Mondjuk....egyelőre el sem tudom képzelni egyébként, hogy hogy fogom összeegyeztetni a munkát a gyerekekkel, fogalmam sincs, más hogy csinálja. :( Legalábbis azok, akiknek semmilyen segítségük nincs....No odébb lész még és úgyis lesz valahogy. :)

    VálaszTörlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés